Hogyan válasszuk ki a hőszivattyú teljesítményét?

Hogyan válasszuk ki a hőszivattyú teljesítményét?

A hőszivattyú méretezése, kiválasztása kulcsfontosságú egy adott fűtendő ingatlanon, mert ha kicsi a teljesítménye a kiválasztott hőszivattyúnknak, akkor nem lesz képes kifűteni a házat, illetve nem fogja tudni elkészíteni a család használati melegvizét.

Egy alul méretezett hőszivattyú sok szempontból nem lesz megfelelő a számunkra, mert túl hangos lesz annak okán, hogy megpróbálja majd a kompresszort magasabb fordulatszámon járatni, hogy elérje a kívánt fűtőteljesítményt, ezáltal persze az élettartama is lecsökken, viszont az energiafelvétele megnő és a szomszédunk sem lesz túl elégedett a hanghatással. A hőszivattyú megfelelő teljesítményének a kiválasztása felelősséggel jár, hisz ezen múlik a későbbi elégedettségünk az üzemeltetés során.

A Panasonic monoblokk T-CAP levegő-víz hőszivattyú kiajánlásánál viszonylag könnyű dolgunk van, hisz ezek a hőszivattyúk megőrzik -15, vagy akár -20 fokos külső hőmérsékletnél is a 100% tiszta hőszivattyús fűtőkapacitásukat, azaz kiegészítő fűtőpatron használata nélkül tudják monovalens üzemmóddal kifűteni a házunkat. Mit jelent ez a gyakorlatban? Hogy úgy válasszuk ki hőszivattyú típusát és a teljesítményét, hogy az adott ingatlan fűtési feladatainak az ellátását a legszélsőségesebb hidegben is képesnek kell lennie ellátni, még pedig úgy, hogy a hőszivattyúban lévő és a HMV tartályban lévő fűtőpatront sem a fűtésnél, sem pedig a használati melegvíz készítésnél, de még a leolvasztásnál sem engedjük működni (le lehet tiltani a menüben és monitorozni is lehet, hogy használta-e a berendezés a felsorolt feladatoknál és ott mekkora mértékben, mennyiségben).

A piacon kapható legtöbb hőszivattyú mind-mind teljesítményvesztős, azaz ahogy csökken kint a levegő hőmérséklete-energia tartalma, úgy csökken vele arányosan a készülékek hőszivattyús fűtőkapacitása, s ráadásul pont szerencsétlenül rossz módon, ugyanis amikor kellene a nagy hidegebben a nagyobb fűtőteljesítmény, akkor jelentősen csökken a kapacitás, amikor meg már az átmeneti időszakban jóval kevesebb fűtőkapacitásra van szüksége az épületnek, akkor meg nagyságrendekkel több fűtőkapacitás áll az ilyen hőszivattyúknál a rendelkezésre, mint amire egyébként szüksége lenne az ingatlanunknak. 

Vegyünk egy konkrét példát:

A Panasonic T-CAP (Total Capacity) monoblokk rendszerű, WH-MXC12J6E5 típusú 12 kW-os hőszivattyúnak a fűtőkapacitása az extrém -20 fokos külső hőmérsékletnél, 35 fokos előremenő vízhőmérséklet készítése mellett is megmarad a 100%, azaz a 12 kW fűtőteljesítménye, ami nagyon nagy bravúr és ne kételkedjünk egy több mint 100 éves gyártó szavában, mert ezeket a berendezéseket a nagy nevű és nagy múltú Panasonic gyártó a német TÜV független tesztjeivel is ellenőrizteti, így arra is kell figyelmet fordítanunk, hogy igyekezzünk hiteles forrásból tájékozódni, mert az interneten sok valótlan információkat olvashatunk. A szkeptikusabb és óvatosabb olvasó könnyedén gondolhatja a fenti adatok tetszőleges kozmetikázását, holott erről szó sincs, mert ezek a tények mind elérhetőek és publikusak, illetve egy fontos kérdés villan fel ilyenkor mindenki elméjébe, hogy! jó-jó, elhiszem, de mennyi is a jósági foka ilyen szélsőségesen extrém körülmények között a berendezésnek"? Nos a kérdés jogos, de nem olyan rossz, mint gondolnánk, hisz pont a legrosszabb forgatókönyv alapul vételét vizsgáljuk, ami ugye egy teljes fűtési idényben egyrészt manapság szinte alig-alig lehetséges az előfordulás tekintetében. A külső -20 foknál a fenti készülék 12 kW-ot képes leadni (fontos megjegyezni, hogy amennyiben szükség van rá, hisz ha pl. csak épp 6 kW-ra lenne szükség, akkor annyit fog csak leadni a hőszivattyú), 35 fokos fűtővíz előállítása mellett 5.8 kW az áramfelvétele, azaz a COP 2.06 a legrosszabb körülmények között (így is pontosan fele annyi energiával fűthető egy elektromos panelekkel fűtött ház a hőszivattyúval). További örvendetes tény az is a példánál maradva, hogy ugyanezen típusú monoblokk hőszivattyúnál a hazai 2 fokos téli átlag külső hőmérsékletnél, 55 fokos előremenő fűtővíz készítése mellett is képes a 12 kW tiszta fűtőkapacitása megtartására, természetesen ahogyan azt már említettük a kiegészítő fűtőpatron bekapcsolása nélkül, 2.42-es COP, azaz jósági fokkal működni, ahol 2420 Watt felhasználásával képes 12000 Watt fűtési energiát előállítani pusztán a levegő energia tartalmából (HMV készítésnél vagy radiátoros fűtésnél, bár ez utóbbinál a 45-50 fok szinte bármilyen radiátoros fűtésű háznál a tapasztalatunk szerint elég szokott lenni).

Egy ideális hőszivattyú méretezés, kiválasztás sok szempontból örvendetes lehet minden érintett számára, hisz a tulajdonos boldogan üzemeli alacsony költségekkel a hőszivattyúját, ahol nem kell megfizetnie a 1-es COP-jű elektromos kiegészítő patron használatából fakadó többletköltségeket, de a szomszéd is örül a tulajdonos üzemelővel, hisz egy jól kiválasztott fűtőkapacitású hőszivattyú berendezés működésénél sosincs panasz a működésből fakadó hanghatásra (persze kivételek vannak sajnos a piacon, amikor NONAME kínai, esetlegesen nem inverteres fordulatszám szabályozott, hanem fix fordulatú kompresszoros és kis teljesítményű hőszivattyút épít be a költségeket alacsonyan tartó fővállalkozó-kivitelező a gyors elkészítésű sorházába). Egy megfelelő teljesítményű hőszivattyú élettartama is jelentősen hosszabb, mint azon hőszivattyúé amely egyébként csak egy kisebb házat lenne képes kifűteni. 

A hőszivattyú megfelelő kiválasztásánál a cél az, hogy a leghidegebb külső hőmérsékletnél szükséges fűtőteljesítményt kellő tartalékkal, tisztán hőszivattyús teljesítménnyel legyen képes ellátni, de ami a legfontosabb, hogy ezt a feladatot részterheléses, megnövekedett, optimalizált COP-vel, azaz magasabb jósági fokkal tudja teljesíteni a kiválasztott hőszivattyú berendezés. Az inverteres kompresszorok általános jellemzője, márkától és típustól függetlenül, hogy részterheléses fordulatszámon nőnek a COP-k (jósági fok) a katalógusban fellelhető adatokkal szemben, ugyanis a gyártóknak 100%-os, azaz névleges teljesítménynél kell megadniuk a  COP-t. Tudni kell, hogy 100% feletti fordulatszámnál (pl. ha kisebb a hőszivattyú, akkor a nagy hidegben "fut a teljesítmény igény után", így túlterheli-túlpörgeti magát, rosszabb hatásfokkal és ráadásul hangosabban működik, amely üzemállapot nem kedvez a hőszivattyú várható életciklusának sem.) a hőszivattyú jósági foka csökken a katalógusban látott adatokhoz képest, ami igaz az 50% alatti tartománynál is (Pl., ha túl nagy a hőszivattyú teljesítménye az adott igényhez mérten, -bár ez életszerűen igen ritkán fordulhat csak elő a magasabb beruházási költségek miatt-, de a hőszivattyú ebben az esetben biztosan halkabb ugyan, mint túlpörgetve, de több ki-be kapcsolásra kényszerítjük, ami okán az üzemben tartási költségek megnőnek, illetve a kíméletes használat hiánya miatt bekövetkező rövidebb életciklussal ebben az esetben is számolhatunk.).
A követendő cél amit a kiválasztásnál kell figyelembe vennünk az az, hogy a teljesítmény igényhez mérten úgy válasszuk ki a berendezés megmaradó hőszivattyús teljesítményét, hogy a konkrét típus, melyet választunk 100% és 50% fordulatszám mellett, azaz részterheléses állapotban, megnövekedett COP-vel (jósági fok) legyen képes kifűteni a házunkat a legnagyobb hidegben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kiválasztott típus -15 fok külső hőmérsékleten is legalább 2-3kw teljesítménnyel tudjon többet, mint amit az épület hőigénye kívánna. Pl. egy 9kw fűtési hőigényű háznál inkább a 12kw-os T-CAP (total capacity) hőszivattyút javasoljuk a gazdaságosabb COP-k, és a hosszabb távú életciklus, valamint a leghidegebb időben is halkabb működési előnyök elérése érdekében. Semmiképp sem szabad megfeledkeznünk a használati meleg víz készítés energiaigényéről sem a hőszivattyú teljesítmény kiválasztásánál, ami többlet energiaigény jelent a hőszivattyútól, illetve azt sem szabad elfelejteni, hogy ha Geo- tarifáról fog működni a hőszivattyú az ELMŰ-ÉMÁSZ területéről, akkor minden nap, napi 2x2 óra leállás miatti többlet energiaigény keletkezik, amit a kisebb, vagy éppen akkora teljesítményű gép nagyon nehezen, illetve magasabb, túlpörgetett fordulatszámmal, azaz hangosabban fog tudni utolérni, ráadásul rosszabb hatásfokkal, és nem utolsó sorban pedig ezt minden egyes nap, az egész év során fogja tenni ami semmiképp sem optimális megoldás (HMV készítés és hűtés esetén).

Hőszivattyús fűtés Kft.
Panasonic hőszivattyú bemutatóterem

Panasonic Aquarea Hőszivattyú

Hogyan válasszuk ki a hőszivattyú teljesítményét?