1. Jobban szigetelt épület, egyenlő kevesebb fűtési költség! Egy adott épület szigetelési tulajdonságait mindig lehet javítani, hatékonyabbá tenni, legyen szó akár pl. a födémünk, fűtetlen pince mennyezetünkről, vagy tetőterünk további szigeteléséről, esetleg a külső falunk további rétegszigeteléséről, esetleges nyílászáró cserénkről stb...
2. Puffertárolót kell beépíteni a rendszerbe! A hidraulikus váltóként bekötött hőszivattyú előremenő és a visszatérő ága is rácsatlakozik a pufferre. Bővebben:www.monoblokk.hu/futesi_puffertarolot_alkalmazzunk_e_a_hoszivattyunal
3. Védje meg a hőszivattyú kültéri egységét az időjárás viszontagságaitól! Fontos, hogy megakadályozzuk, hogy a hó, vagy az eső, netán jégeső juthasson a kondenzátor (hűtőbordák) felületére, ugyanis a hőszivattyús elv miatt a hőszivattyúnk a kültéren, mint egy klímaberendezésként működik, azaz kint hűt, hogy bent a lakótérben fűteni tudjon, így minden csapadék azonnal ráfagy a hűtőbordákra és így akadályozza a szabad légáramlást, azaz a kültéri levegő hőjének a kinyerését. Az így keletkező többlet jegesedés miatt a hőszivattyús fűtésrendszer ahelyett hogy az otthonunkat fűtené, felesleges és elkerülhető leolvasztásra használja fel a megtermelt hőenergiát. A felesleges jegesedés megakadályozása érdekében féltetővel védekezhetünk, vagy az uralkodó széljárás felől akár oldalsó szélfogó-fallal is védhetjük a levegő-víz hőszivattyú kültéri egységét, így biztosítva magunknak mindenkor a lehető legoptimálisabb, és ezáltal leginkább költséghatékonyabb működést, azaz a legalacsonyabb fűtési számlákat. A téli fűtés szezon során a levegő-víz hőszivattyú működése során a leolvasztás a normál működés része, hisz a ködös időszakban, a magas páratartalom miatt egy idő múlva szinte teljesen elzárja a jegesedés a hűtőbordák közötti légréseket. A jegesedést a hőszivattyú a hőmérsékleti szondái segítségével érzékeli és megfordítja a hűtőkört a leolvasztás érdekében, azaz csak ezen pár perces időszakon keresztül bent hűt, azaz felveszi a hőt a hűtőközeg segítségével és azt a kültéri egységbe juttatja ahol szinte pillanatok alatt látványosan leolvasztja önmagát. A megfelelően védett kültéri egységű hőszivattyú gazdaságosabban üzemel az által, hogy kevesebbszer kell leolvasztania, mert nem mindegy a hőszivattyú üzemeltetés szempontjából, hogy egy fűtési szezon alatt hányszor kell feleslegesen leolvasztania a hőszivattyús fűtési rendszerünknek. A hőszivattyú kültéri egységét hóhatár felé emelő konzolra javasolt tenni, min. 50cm-re a talajszinttől. www.monoblokk.hu/hoszivattyuk/hoszivattyu_opciok_6,aquarea_kulteri_tartokonzol_4
4. Ellenőrizni kell a hőszivattyú beállításait! Időjárást követő, azaz a külső hőmérséklet értékéhez kell igazítani a mindenkori előremenő és visszatérő vízhőmérsékleteket. Egy alacsony hőmérsékletű fűtési rendszer esetén -15 foknál 35, míg +15 fok külső hőmérsékletnél lehet, hogy elég lesz a csak 28-30 fokos, vagy még kevesebb előremenő vízhőmérséklet, attól függően persze, hogy az adott fűtési felület kivitelezési sajátságai, adottságai mit engednek meg a komfortunk megtartásában.
5. Ellenőriztessük a hőszivattyús fűtési rendszerünket! Meg kell vizsgálni a szekunder köri fűtésrendszer hiányosságait, fejleszthetőségét pl. a hőleadók jellemzőit, szekunder szivattyúk felvett villamos teljesítményét, a teljes rendszer esetleges kivitelezési hibáit és javítani kell a rendszer hatékonyságát. (Pl. egy padlófűtésnél sem mindegy, hogy a letekert padlófűtési csövek egymástól milyen távolságra helyezkednek el, azaz milyen sűrűn vannak letekerve, vagy épp a kivitelezés során a lépésálló vagy egyéb szigetelésnél maradtak-e hézagok, vagy több rétegben, esetleg átfedéssel került-e kialakításra?). Használati melegvíz készítésnél az esetleges, nem gyári Panasonic HMV tartály (használati melegvíz) esetén ellenőrizni kell a tartály belső (indirekt) hőcserélő felületét, hogy kellően nagy felületű-e, mert pl. egy szolár HMV tartály belső hőcserélője a nagyobb hőmérsékletek miatt indokoltan kisebb méretezésű (pl. egy 200-300 literes szolár tartályé 0.5-0.9nm, míg egy hőszivattyús tartályé min. 2nm, de akár 6nm is lehet) így a hőszivattyúhoz való csatlakoztatáshoz nem elégséges a hosszútávú gazdaságos működtetésre. Ha a meglévő szolár HMV tartályunk dupla hőcserélős, akkor érdemes összekötni a két hőcserélőt, vagy egy külső csőköteges hőcserélőt cirkulációs szivattyúval alkalmazni a tartályra szerelve. A hőszivattyú 55-65 fokos előremenő vízhőmérséklete jelentősen alacsonyabb hőfokú, mint ami a szolár, vagy a vegyes tüzelésű, vagy a gázt égető kazántól érkezik, így ugyanannyi egységnyi idő alatt csak egy bizonyos hőfokig képes felmelegíteni a vizet, azaz időben tovább kell dolgoznia a hőszivattyúnak a megfelelő vízhőmérséklet elérése érdekében, ami többlet költségbe kerül a felhasználónak. www.monoblokk.hu/miert_dragabb_a_hoszivattyus_hmv_hasznalati_melegviz_tartaly_mint_pl_egy_szolar_tartaly
6. Rendszeresen végeztesse el a hőszivattyú karbantartását! A hőszivattyú évenkénti karbantartása nem csak a garancia, hanem a hosszú és megbízható működés feltétele is! A levegő vízhőszivattyú kültéri egységének a kondenzátor felülete eltömődhet a nyárfa szöszöktől, vagy állatszőrtől, falevelektől és egyéb szennyeződésektől, így kevesebb levegő jut át a hőcserélőn, azaz kevesebb energia nyerhető ki a levegőből és amely gazdaságtalanabb működést, vagy egyéb komolyabb meghibásodást is okozhat.
7. Tartsa tisztán a teljes fűtési rendszerét! A beltéri egységben lévő hőcserélő hatékonysága idővel lecsökkenhet és el is tömődhet az esetleges koszos fűtési rendszer miatt, így építsen be a hőszivattyú visszatérő ágába egy Fernox TF1 Total Filter mágneses iszapleválasztót és rendszeresen tisztítsa is a szűrőt! Használjon Fernox Protector F1 típusú korrózió és vízkő elleni adalékot! Használtabb és szennyezett fűtési rendszernél indokolt az alapos és teljes fűtési rendszer átmosása, használjon Fernox Cleaner F3 adalékot! www.monoblokk.hu/hoszivattyuhoz_javasolt_magneses_iszaplevalaszto
Hőszivattyús fűtés Kft.
Panasonic hőszivattyú bemutatóterem
Vissza az oldal tetejére