Fűtési Puffertárolót alkalmazzunk-e a hőszivattyúnál?

+36 70 546 60 26 info@monoblokk.hu

Monoblokk.hu

VISZONTELADÓK JELENTKEZÉSÉT IS VÁRJUK!____VISZONTELADÓK JELENTKEZÉSÉT IS VÁRJUK!____VISZONTELADÓK JELENTKEZÉSÉT IS VÁRJUK!____VISZONTELADÓK JELENTKEZÉSÉT IS VÁRJUK!____VISZONTELADÓK JELENTKEZÉSÉT IS VÁRJUK!____VISZONTELADÓK JELENTKEZÉSÉT IS VÁRJUK!____VISZONTELADÓK JELENTKEZÉSÉT IS VÁRJUK!____VISZONTELADÓK JELENTKEZÉSÉT IS VÁRJUK!____VISZONTELADÓK JELENTKEZÉSÉT IS VÁRJUK!____VISZONTELADÓK JELENTKEZÉSÉT IS VÁRJUK!____VISZONTELADÓK JELENTKEZÉSÉT IS VÁRJUK!____
Ajánlatkérés Jobb árakat szeretne, pontosan arra, amire szüksége van? AJÁNLATKÉRÉS
Díjmentes visszahívás:

Fűtési Puffertárolót alkalmazzunk-e a hőszivattyúnál?

Egy puffertartály nélküli vezérelt osztó-gyűjtőre rákötött hőszivattyú működése olyan, mintha az autónk sebességváltója 1-es fokozatba ragadt volna és pusztán a gázpedál lenyomásának a szabályzásával próbálnánk gazdaságosan és optimális idő alatt eljutni A-ból B-be...

A fűtési puffertároló alkalmazása a levegő-víz hőszivattyú fűtési rendszernél jobb hatásfokot, alacsonyabb fűtési költségeket, hosszabb élettartamot, és rugalmasságot eredményez. Az optimális kihasználtság érdekében a fűtési puffertárolót hidraulikus váltóként kell beépíteni (a hőszivattyú előmenő és a visszatérő ága is becsatlakozik a pufferbe, ahonnan szekunder oldali vízszivattyú juttatja el a hőleadókhoz a hőenergiát).

Egy jól méretezett puffertartály alkalmazása mellett a hőszivattyú lényegesen kevesebbszer kapcsol ki és be, illetve elkerülhető a túl alacsony, vagy a túl magas fordulatszámon működő inverteres kompresszor működése, ahol a hőszivattyú kompresszora részterhelés alatt, illetve felette működik. Az optimális fordulatszámon működő levegő-víz hőszivattyú 50-100%-ig, azaz részterheléses állapotban, magasabb COP* mellett üzemel, amelyet egy jól méretezett puffertartály közbeiktatásával tudunk megvalósítani. 50% alatti és 100% feletti fordulatszámnál csökkennek a COP-k. A hőszivattyú gyártók a katalógus adatokban mindig a 100%-os fordulatszámú, azaz a névleges teljesítményhez tartozó COP adatokat adnak meg.

 Tároljunk-e hőt egy teljesítményszabályozott hőszivattyúnál, avagy a fordulatszám szabályzásával le tudja-e követni a hőszivattyú a fűtendő épület fűtési igényét?

Attól még hogy a hőszivattyú fordulatszám, azaz teljesítmény szabályzott kompresszorral üzemel még nem egyenlő azzal, hogy a hőszivattyú minden üzemállapotban és pillanatban le tudja követni gazdaságos üzemeléssel a fűtendő épület mindenkori aktuális energiaigényét. Vegyünk egy gyakorlati példát: A hőszivattyú közvetlenül rá van kötve egy osztó-gyűjtőre, ahol a helységek fűtési köreibe lehet juttatni a megtermelt hőt. A mai korszerű és alacsony hőmérsékletű padló vagy fal és mennyezet fűtési (hűtési) rendszereknek nagyobb ellenállásuk van (adott esetben kevesebb vízmennyiséget kell felfűteni) a gépészeti kialakításuknak köszönhetően, így a hőszivattyú megpróbálja a termosztáttól érkező igény esetén a fordulatszám szabályzással a mindenkori aktuális teljesítmény igényt lefedni, ami a hőszivattyú számára nem egy egyértelmű feladat és teljesítmény igény, mert az idő arányával (áthaladó víz, azaz hőmennyiség függvényében) a teljesítmény igény is folyton változik. Sok esetben a hőszivattyú túl alacsony fordulatszámra szabályoz le az ilyen esetekben, és majd idő előtt kikapcsol (pl. a valós felfűtés ideje alatt). A vezérelt osztó-gyűjtővel szerelt fűtési rendszer puffertároló nélkül a lehető legrosszabb forgatókönyv a hőszivattyús fűtési rendszer esetében. A HMV készítés teljesítmény igénye a hőszivattyú számára sokkal egyértelműbben lekövethető, mert adva van egy bizonyos hőmérséklet különbség és a megnövelt (hőszivattyúhoz méretezett) felületű belső hőcserélő csekély ellenállása, mint állandósult körülmények, de ugyan ez igaz a hidraulikus váltóként bekötött puffertároló esetében is.

Hogyan méretezzük a puffertárolót a hőszivattyúhoz?

A hőszivattyús fűtéshez a puffertárolót a fűtendő ház teljesítményigényének, azaz a szigetelési tulajdonságainak és a fűtési szekunder oldali hőleadó felületek (padló-falfűtés, radiátor, fan-coil) által befogadott fűtési vízmennyiségének  figyelembe vételével kell méretezni, melyet a gépésztervezőnk számol ki. A működési költségek lehető legalacsonyabbra való szorítása érdekében a kitűzött cél, hogy a hőszivattyú a nappali időszakban, azaz a melegebb időben, magasabb jósági fokkal, azaz COP-vel fűtse fel a házat és tartalékoljon annyi fűtési energiát, hogy azzal másnap reggelig le tudja fedni a fűtésünket. Éjjel és hajnalban akár 5-15 fokos hőmérséklet különbségek adódnak, így akár töredéke is lehet a fűtési számlánk összege egy fűtési puffertartályt teljesen nélkülöző hőszivattyús fűtési rendszerrel összehasonlítva. A fűtési puffertartály beépítésének a költsége a hőszivattyú ár egészéhez mérten elenyészően alacsony, így nem érdemes a bekerülési árán spórolni, mert így megfosztjuk magunkat a legoptimálisabb és a lehető legalacsonyabb üzemeltetési költségektől. A puffertartály gyakorlatilag pár hónap alatt behozza az árát, de hossz évekig további hasznot hoz a még kevesebb hőszivattyús fűtési költségek alacsonyabban tartásával. Egy gázkazánnál pl. e tekintetben nem jelent semmilyen előnyt a puffertároló, mert nem függ a hatásfoka a külső hőmérséklettől, de a hőszivattyúnál szinte kötelező is, ha a hőszivattyút a 2x2 órában fix időpontokban leálló GEO- tarifával (ELMŰ-ÉMÁSZ) üzemeltetünk, mert így a napi 4 óra (évente összesen 1.440 óra, de min. 730 óra csak a fűtési szezonban!) teljesítmény kiesést pótolnia kell a hőszivattyúnak.  Ha hűtünk is a hőszivattyúval, akkor fontos, hogy hűtési-fűtési puffertartályt kell alkalmazni, amelynek galvanizált az acél felülete és párazáró a szigetelése, melyre a gyártók általában akár háromszoros garanciát adnak, mint egy sima szénacél fűtési puffertároló esetében. Egy megfelelően méretezett puffertartály a hőszivattyúra nézve kevesebb ki-bekapcsolást, alacsonyabb kompresszor fordulatszámot, halkabb üzemet, illetve a részterheléses állapot (egyel feljebb lévő cikkben taglaltuk) miatti magasabb jósági fokon való üzemelést, azaz alacsonyabb költségeket, gyorsabb leolvasztást és hosszabb életciklust biztosít. A csak nappali üzemmódú hőszivattyús-puffertárolós rendszer kialakítását sok esetben a puffertartály fizikai mérete akadályozhatja meg, ha az építtető nem gondol erre már az épület tervezésnél (pl. ajtóméretből adódóan). Az előzékeny építtető akár előre, az építés megfelelő fázisában elhelyezheti a nagyobb puffertartályt az épületbe (tető, vagy válaszfal, esetleg a nyílászáró megépítése előtt). Akár egy 100 literes puffertartálynak is sok-sok előnye van, így a tartály fizikai mérete valójában nem akadályozza meg a fűtésrendszerbe való beépítését.

*COP=1Kw felvett teljesítményből, mennyi hőszivattyús fűtési energia állítható elő. Pl.: WH-SXC09F3E8 / WH-UX09FE8 típusú levegő víz hőszivattyú COP-je a német, független tanúsító intézet által mért adatok alapján 5.06 (A7/W35, 7 fokos külső hőmérsékletnél 35 fokos fűtővíz készítése melett), azaz a fenti Panasonic hőszivattyú 4.06 hőszivattyús megújuló energiát állít elő számunkra, mint hőszivattyús fűtési energiaként! A TÜV riportot az alábbi menüben találja: www.monoblokk.hu/aquarea_letoltes

 

 

Hőszivattyús fűtés Kft.
Panasonic hőszivattyú bemutatóterem

2890 Tata, Újvilág utca 23.
Mobil:  +36202782732 (aquarea)
Mobil:  +36302782732 (aquarea)
Mobil:  +36702782732 (aquarea)
Web: www.monoblokk.hu


Panasonic Aquarea Hőszivattyú

 

 

Vissza az oldal tetejére

Szükséges-e puffertartály a hőszivattyúhoz? Tároljunk-e hőt egy teljesítményszabályozott hőszivattyúnál?

+36 70 546 60 26 info@monoblokk.hu Monoblokk.hu